Zalatnay Sarolta története jóval több egy sikeres magyar énekesnő pályafutásánál. Egy olyan korszakban vált országosan ismertté, amikor a magyar könnyűzenei életet még erősen meghatározták a korabeli politikai és kulturális korlátok. Miközben itthon egyre nagyobb népszerűségre tett szert, külföldön sokkal nehezebb volt megmutatnia, mire képes valójában. Így alakult ki az a különös helyzet, hogy egy rendkívüli hanggal rendelkező előadó hazájában óriási sztár lett, a nemzetközi közönség azonban sokáig alig ismerte.
Nem véletlenül ragadt rá a magyar Janis Joplin elnevezés. Zalatnay Sarolta hangja egyszerre volt erőteljes, karcos és felismerhető, különösen akkor, amikor igazán belelendült egy-egy dalba. A történet szerint eredetileg a családja azt szerette volna, ha operaénekes lesz belőle, ám egy tinédzserkorában elvégzett mandulaműtét után egészen más irányt vett a pályája. A klasszikus éneklés helyett végül a rock és a pop világában találta meg azt a hangot, amely később az egyik legfontosabb védjegyévé vált.
Már tinédzserként felfigyeltek rá egy televíziós tehetségkutató révén, és hamarosan országos ismertséget szerzett. A Bergendy Együttessel is dolgozott, ekkor kapta a Cini becenevet, majd önálló előadóként is egyre magasabbra jutott. Első szólólemeze, a Ha fiú lehetnék 1970-ben jelent meg, a Metro pszichedelikus popzenekar közreműködésével.
A lemez egy olyan korszak kezdetét jelezte, amelyben Zalatnay folyamatosan változtatta a zenei és vizuális arculatát. Hol elegánsabb, hatvanas évekbeli sztárként jelent meg, később bőrruhás rockerként, majd egy légiesebb, hippis hangulatú korszak is következett. A második és harmadik albumán a Locomotiv GT játszott, amelyhez Károly Frenreisz révén került szorosabb kapcsolatba. Frenreisz dalszerzőként és zenészként már az első lemezen is fontos szerepet töltött be, később pedig a Locomotiv GT egyik alapítója lett.
Zalatnay közben nem csupán lemezeket készített. A zene mellett a filmvilágban is jelentős szerepet kapott, így egy időben egyszerre volt ismert énekesnő és filmsztár. Amikor Frenreisz 1973-ban távozott a Locomotiv GT-ből és megalapította a keményebb hangzású Skorpiót, a zenekar Zalatnay negyedik albumán, a Hadd mondjam el című lemezen is közreműködött.
A hetvenes években készült felvételek különleges hangulatot hordoznak. A dalokban népzenei dallamok és atmoszférák keveredtek a korszak nyugati zenei irányzatainak sajátos magyar értelmezésével. A produkciók Magyarországon hatalmas sikert arattak, a határokon túl azonban szinte teljesen ismeretlenek maradtak. Néhány lemez eljutott más kommunista országokba is, és egy 1975-ös csehszlovák kiadványon Zalatnay angol nyelvű változatokban is énekelt néhány ismert dalt, köztük Janis Joplin Move Over című számát.
A nemzetközi áttörés közben többször is elérhető közelségbe került. Zalatnay a hatvanas évek végén két évet töltött Nagy-Britanniában ösztöndíjas és tanulmányi utak keretében, ahol több brit zenésszel is találkozott. A hozzá kapcsolódó legendák egyik legismertebb eleme, hogy állítólag Maurice Gibb házassági ajánlatát is visszautasította.
A szélesebb angol nyelvű közönség mégis csak sokkal később kapott valódi lehetőséget arra, hogy felfedezze a hetvenes évekbeli Zalatnay-felvételeket. 2007-ben Andy Votel brit DJ és lemezkiadó vezető egy válogatást jelentetett meg a Finders Keepers kiadónál, így ezek a régi dalok végre sok olyan zenerajongóhoz is eljuthattak, akik korábban alig hallottak róla.
Zalatnay neve idővel azonban a zenén túl is gyakran szerepelt a sajtóban. Harmadik házassága idején egy pornóipari üzletember volt a férje, később pedig a magyar Playboyban is szerepelt. Önéletrajzi könyvei, majd egy magyar Big Brother-szereplés szintén hozzájárult ahhoz, hogy a közönség a zenéjén kívüli oldalát is megismerje. Ezt követően adócsalás miatt börtönbüntetést is töltött.
Későbbi éveiben egyre inkább arra törekedett, hogy helyre tegye a róla kialakult képet. Állatvédelmi ügyekben és árvákat, illetve időseket támogató jótékonysági munkákban is részt vett, miközben továbbra sem fordított hátat a színpadnak. Pályája tehát számtalan fordulatot tartogatott, de a legfontosabb része talán még mindig az a zenei örökség, amelyet a hetvenes években hozott létre.
Zalatnay Sarolta története különösen azért figyelemre méltó, mert miközben Magyarországon a korszak egyik meghatározó előadója volt, a világ nagy része csak évtizedekkel később kezdte felfedezni azt, amit a hazai közönség már régóta ismert. A különleges hang, a folyamatosan változó színpadi karakter és a magyar zenei közeg sajátos korlátai együtt olyan pályát formáltak, amelynek jelentőségét ma is nehéz figyelmen kívül hagyni.
